2019. 10. 19. Multunk , hagyományaink - Véménd projekt

Voltunk csinálni kukorica csuhéjából babát. Nagyon tetszett, könnyű volt. Lehetett fiú és lány babát készíteni. Voltunk párnát tömni, ami jó volt szerintem. Tollal tömtük a párnát. Voltunk a tájházban, kukoricát morzsoltunk. És megnéztük a tájházat. Látunk szőlőpréselőt, légyfogót. Aztán táncoltunk.  Az is nagyon tetszett. Voltunk egy régi házat lerajzolni. jó volt, szerintem mindenkinek tetszett. (Zsófi 3.) 

Szombaton suliba kellett jönni. Voltak állomások és nekem nagyon tetszett, amikor voltunk a tájházban. Mert, ott morzsoltunk kukoricát és sok dologról tudtam, hogy mi micsoda. Az az állomás nem tetszett, amikor táncoltunk, mert unalmas volt. De a végén a tánc is egy kicsit tetszett. Az eleje felháborító volt, mert ott kellett hagyni a rajztáblánkat másoknak! (miért nem hozták a sajátjukat?) Csuhébabát csináltunk, én fiút készítettem. (Balázs 3.)

Tök jó volt a szombat. Igaz csak tizenegyig voltam ott. De akkor is jó volt. Ami nekem a legjobban tetszett, az a kapu és ház rajzolása volt. Azért tetszett, mert én szeretek rajzolni. Ami nem tetszett, az a párnatöltés volt, mert én allergiás vagyok a tollra. A kedvencem a faluház volt, mert ott morzsoltunk (Marci 3.) .

Nekem a templom tetszett a legjobban. Meg tetszett még az Önkormányzat is. A templom volt a legjobb akkor is, mert amit beszélt Detti néni, az nagyon jó volt. Meg kerestünk mindenféle szobrot, hogy rárakjuk a lapra amit Sziringa néni készített. Amikor a temetőben voltunk, akkor pont valamit csináltak az egyik sírral, és láttuk a koporsót, és úgy kirázott a hideg, mert a koporsó mellett volt valami letakarva egy fekete nejlon szerűséggel.(Adri5.)

Nekem nagyon tetszett a project nap. Első állomásunk az önkormányzat volt, ott Véménd történetét ismerhettük meg. A második állomás a templom volt igazándiból nekem az tetszett a legjobban, mert szerintem az egy jó kis ügyességi feladat volt. Aztán a temetőhöz mentünk, ott voltak megadva sírok, például egy orvosnak vagy egy régi tanárnak kellet megkeresni a sírját. A negyedik éneklés volt ez már az iskolában volt. Nekem ez nagyon nem tetszett mivel már nem nagyon szeretek énekelni. Az ötödik a tájház volt nekem az sem tetszett annyira, de egész jó volt (Regina 5.) .  

Szombaton reggel mikor felkeltem, ideges voltam, mert akkor suli!!! De mikor haza értem elgondolkoztam, hogy sok munka volt benne és nagyon jó is volt véleményem szerint… Amikor beértünk a suliba a lányokat és a fiúkat külön beosztották. Mi Gyuszi bácsival, a Lányok pedig Marika nénivel voltak… Térjünk a lényegre!!!
Templom: Nekem nagyon tetszett, ugyanis egy kedves tanárnő volt ott, és segített sokat… Sok dolgot megtudtunk PL.: A régi templom a temetőnél volt, az új templom 1786-ban épült fel, de a harangokat elvitték, mert kellet ágyúnak. Többször építették fel és festették le, mert már fel is gyulladt. A végén Detti nénivel énekeltünk…
Temető: Ott is sokat gondolkoztunk, ugyanis sírokat kellett keresni, de segítetek!!! Nagyon tetszett…
1. osztály: Ott volt Péter bácsi és két néni, akivel énekeltünk, nagyon tetszett az is…
Tájház: Sokat kellet gondolkozni, figyelni, de volt értelme nekem az is nagyon tetszett…
Önkormányzat: Ott is sokat megtudtam Véméndről, és egy oldalt írtam, mert jegyzeteltem, de nekem az is tetszett…
Nekem nagyon tetszett az egész projektnap, érdemes volt elmenni úgy gondolom!!! (Kristóf 5.)

 Persze, hogy azzal kezdődik ez a nap, hogy elkések, mert miért is ne ezzel kezdődjön ez a ,,csodálatos’’ szombat. Reggel amúgy nem miattam, hanem a Marci miatt késtünk el, mert azt mondta anyának, hogy fél kilencre kell ottlenni, pedig negyed kilencre kellett. Szóval, kezdjük az első állomásnál. A temető (persze miután odaértem). Lekéstem a beszédet (persze az összes osztálytársamon látszott az a hatalmas öröm, ami ma vár ránk) Majd orvosok, tanárok és papok sírját kellet megkeresni (hát elégé élveztük). Következő állomás az a suli volt. Menyire hiányzott az a szép sárga fala, a sok rosszaság akarom mondani jóság. Énekelni mentünk Péter bácsihoz, aki amúgy szerintem tök jó fej. Majd amikor már a lelkünket is kiénekeltük, akkor elindultunk a tájházba. Ott pedig volt egy baba, aminek teljesen úgy nézet ki a haja, mint nekem fellépés előtt. Persze utolsó pillanatba (már, mint az első szoba utolsó pillanatába) odanyomtak egy papírt, amire valami számokat kellet írni, de amúgy nem értettem. Majd a Marci osztálya is ott volt, és jó osztály módjára mikor oda mentem elkezdtek ütögetni, pedig én nem is csináltam semmit. Gonoszak. Majd felmentük a hivatalba, és végighallgattuk a világtörténelem leghosszabb történetét Véméndről, amit még életembe nem hallottam. Aztán egyszer csak megjelent… Anya dámdám dááááááááááám. Amúgy nem volt rossz, mert utána mentünk a Tamásékhoz mert a lányoknak volt a születésnapjuk. Szóval én lemaradtam a táncolásról meg a Detti nénis állomásról (a Detti nénis állomást azt sajnálom, hogy lemaradtamL.) szóval én nem voltam a végén.Noémi 6. 

jquery lightbox codeby VisualLightBox.com v6.1